Nyílt adatok: mindenki által felhasználható nyilvános információk

Az open data fogalma – magyarul nyílt adatok – olyan nyilvánosan elérhető információkat jelöl, amelyekhez mindenki azonos feltételek mellett férhet hozzá. Nem elég, ha valahol megtalálhatók az interneten – gépi feldolgozásra alkalmas, strukturált formában kell elérhetőknek lenniük, és nem tartalmazhatnak a további felhasználásukat korlátozó kikötéseket. Sem kereskedelmi, sem nem kereskedelmi célú felhasználás tekintetében.

Nem minden közzétett szám vagy PDF a hatóság honlapján minősül nyílt adatnak. A valódi nyílt adatok egyszerre három feltételt teljesítenek.

Hozzáférhetőség és elérhetőség. A teljes adatkészletnek letölthetőnek kell lennie, lehetőleg az interneten, ingyenesen vagy mérsékelt költség ellenében. Nem elegendő, ha a hatóság gépileg nem feldolgozható formátumban teszi közzé az adatokat például szöveges réteget nélkülöző, beszkennelt PDF-ként.

Újrafelhasználhatóság és terjeszthetőség. Az adatokat olyan feltételekkel kell közzétenni, amelyek nem akadályozzák azok további terjesztését, feldolgozását vagy más forrásokkal való összevonását. Ezt az elvet interoperabilitásnak nevezzük különböző adatkészletek azon képessége, hogy együttműködjön és kiegészítsék egymást.

Univerzalitás. Az adatokhoz való hozzáférés nem köthető ahhoz, hogy ki az adott személy, mivel foglalkozik, vagy mire kívánja felhasználni az adatokat. Sem nem kereskedelmi korlátozás, sem csoportok vagy ágazatok szerinti megkülönböztetés nem megengedett.

Mi kerül közzétételre

A közigazgatás nyílt adatai azokat az adatkészleteket foglalják magukban, amelyeket az intézmények mindennapi tevékenységük során hoznak létre pénzügyi kimutatások, nyilvántartások, statisztikák, térbeli adatok. Kivételt képeznek azok az információk, amelyeket jogszabály tilt közzétenni: személyes adatok, minősített információk és hasonlók.

Az adatkészlet egy jól meghatározott szerkezetű táblázatként képzelhető el minden sor egy bejegyzés, minden oszlop egy attribútum. A szerződések nyilvántartása például tartalmazza a szerződő feleket, a tárgyat, az összeget és a dátumot. Az ilyen adatkészlet szűrhető, aggregálható és más forrásokkal kombinálható anélkül, hogy bárki kézzel másolná a dokumentumokat, vagy információkérési kérelmet nyújtana be.

Minden EU-tagállam saját nemzeti nyíltadat-portált működtet. Szlovákiának van a data.gov.sk, Csehországnak a data.gov.cz, Magyarországnak az opendata.hu, Romániának a data.gov.ro. Mindegyik a nyílt kormányzat kezdeményezés keretében jött létre, és össze van kötve a data.europa.eu európai portállal, ahol az egész EU-ból egyszerre lehet adatkészleteket keresni.

Ki teszi közzé és hogyan

A nemzeti portálokhoz a kötelezett személyek közigazgatási szervek, önkormányzatok, állami intézmények – járulnak hozzá. A regisztráció és közzétételének konkrét menete országonként eltér, az alapelv azonban ugyanaz: a jogosult személy elektronikusan hitelesíti magát, és regisztrálja az adatkészletet a katalógusban a tartalmának, formátumának és felhasználási feltételeinek leírásával együtt.

A közzétett adatok minősége az egyes intézmények hajlandóságától és technikai felkészültségétől függ. Az adatokkal dolgozók számára alapvető különbség van egy rendszeresen frissített, CSV formátumú adatkészlet és egy dátum nélkül, évente egyszer exportált táblázat között.

Mire használják a nyílt adatokat

A felhasználási kör szélesebb, mint első pillantásra látszik. Az egészségügyben lehetővé teszik a kiadások nyomon követését és az egészségügyi ellátás számlázásának elemzését. Az ingatlanszektorban a piac- és területfejlesztési elemzéseket szolgálják. A környezetvédelemben a levegőminőség vagy a hulladékgazdálkodás nyomon követésére alkalmazhatók. Az oktatásban az iskolák teljesítményének összehasonlítására. Vállalatok, kutatók, újságírók és magánszemélyek egyaránt használják őket.

A nyomozó újságírás többször is nyílt adatokra támaszkodott, hogy feltárja a közpénzek nem hatékony felhasználását nem azért, mert valaki kiszivárogtatott valamit, hanem mert a számok nyilvánosan elérhetők voltak, és valaki összefüggésbe hozta őket. Ebben az értelemben a nyílt adatok a közfelügyelet eszközei, nem csupán fejlesztők technikai könyvtára.

Hol állunk az európai összefüggésben

Az Európai Bizottság évente értékeli az EU-tagállamokat a nyílt adatok területén az Open Data Maturity index segítségével. Ez nemcsak azt méri, mennyi adatot tesz közzé az adott ország, hanem azok minőségét, naprakészségét, struktúráját és tényleges újrafelhasználási arányát is. A 2024-es eredmények jelentős különbségeket mutatnak még a szomszédos közép-európai országok között is.

Szlovákia 2024-ben 96 %-os pontszámot ért el, ezzel az EU-ban a 4. helyen végzett, és bekerült az úgynevezett trendsetter kategóriába – a nyílt adatok terén a legfejlettebb megközelítést alkalmazó országok közé. Ez a metaadatok minőségén, a portál működőképességén és a közzétett adatkészletek mérhető hatásán végzett szisztematikus munka eredménye.

Csehország a 8. helyen végzett 94 %-os értékeléssel; a jelentős éves növekedést elsősorban a portál 20 százalékpontos fejlődése és a nyílt kormányzat erősebb politikai támogatása hajtotta. Csehország szintén a trendsetterek közé tartozik, és Szlovákiával együtt regionális referenciapont.

Magyarország 78 %-os összpontszámot ért el, ami a follower kategóriába sorolja – olyan országok közé, amelyek rendelkeznek működő infrastruktúrával, de van még fejlődési lehetőség a nyíltadat-politika és a hatásmérés területén. Magyarország a 34 értékelt ország közül a 24. helyen áll.

Románia a beginner kategóriába tartozik, 69 % alatti összpontszámmal. Az ország az elmúlt években szisztematikusabb megközelítés kialakításába kezdett: 2024-ben elindította első nemzeti nyíltadat-stratégiájának előkészítését, és új koordinációs szerveket hozott létre, köztük az Adatokért, Digitális Szolgáltatásokért és Mesterséges Intelligenciáért Felelős Nemzeti Koordinációs Bizottságot. Az ország tehát az alapok kiépítésének fázisában van, nem stagnálásban.

Ezek a különbségek nem csupán a technológiai fejlettséget tükrözik – tükrözik a politikai akaratot, az átláthatóság mértékét és az adott ország közigazgatásának általános kultúráját is.

Szlovénia a fast-tracker kategóriába tartozik, 83–90 % közötti értékeléssel. Az ország működő portállal és szilárd infrastruktúrával rendelkezik; a fejlődési lehetőség elsősorban a közzétett adatok tényleges hatásának mérésében és aktív népszerűsítésükben rejlik a tényleges felhasználók körében.

Miért fontos ez

A nyílt adatok nem csupán technikai kérdések. Olyan eszközök, amelyek lehetővé teszik a média, a kutatók, a vállalatok és az egyszerű polgárok számára, hogy ellenőrizzék, hogyan gazdálkodik az állam, és hogy a döntések összhangban vannak-e a deklarált prioritásokkal. A fejlett nyíltadat-kultúrával rendelkező országokban általában alacsonyabbak a közinformációhoz való hozzáférés költségei, magasabb a közbizalom az intézményekben, és aktívabb a fejlesztők és elemzők közössége, akik ezeket az adatokat gyakorlatban használható eszközökké alakítják.

Szlovákia és Csehország bizonyítja, hogy még egy kisebb ország is az európai élvonalba kerülhet ezen a területen. A kérdés nem az, hogy a nyílt adatok működnek-e, hanem az, hogy az egyes országok intézményei valóban közzéteszik-e azt, amivel rendelkeznek, olyan minőségben, amely lehetővé teszi a tényleges felhasználást.