Készen áll, hogy láthassa azt a jövőképet, hogyan fogunk dolgozni 10 év múlva
A közelmúltban több cikk jelent meg a nyomtatott médiában, de az online térben is a 2030 körüli munka előrejelzéseiről. Szinte minden vízió egyetért abban, hogy a ma ismert munka néhány éven belül nem fog létezni. Az emberi erőforrásokat automatizálás, kiszervezés és önszerveződő csapatok váltják fel. A munka világa nagyon felgyorsul a digitalizáció, az automatizálás és a demográfiai változások terén.
Négy különböző forgatókönyvet tudunk elképzelni arra vonatkozóan, hogy a vállalatok hogyan irányíthatják a jövőben alkalmazottaikat, és hogyan kezelik majd az emberek saját munkájukat és karrierjüket. Ezek a forgatókönyvek segíthetnek a szervezeteknek felkészülni az elkövetkezendő eseményekre. Az egyik lehetőség azt feltételezi, hogy a világ eltávolodott a kapitalizmustól és a nagyvállalatoktól azon az alapon, hogy a technológia lehetővé teszi a kis cégek és a szakosodott kereskedők számára, hogy erősebbek legyenek. Alternatív megoldásként a kollektivizmus kerülhet előtérbe, hiszen a vállalatok közös felelősségtudat alapján dolgozhatnak együtt. Attól függ, hogy „én" elve fog-e nyerni, vagy a vállalatok egyesülnek a nagyobb siker érdekében.
Az előrejelzések négy alapváltozatra, vagy mondhatjuk, akár világra is támaszkodhatnak, hogyan is fog kinézni a munka világa a jövőben. Nem kell őket jogilag elválasztani egymástól. Összekeveredhetnek egymással, különben a munka a jövőben mind a négy világ – a vörös, kék, zöld és sárga – hatásos elemeit hordozza majd magában. Hogyan nézhetnek ki tehát a munka világának ezen változatai?
Az innováció vörös világa
A vörös világ alapgondolata az individualizmuson és a töredezettségen alapul. A fejlett technológiák lehetővé teszik még a kisvállalkozások számára is, hogy hatalmas mennyiségű információt, készségeket sajátítsanak el és minőségi finanszírozási módhoz jussanak. Mindaz, ami korábban (mondhatjuk mának is) csak a nagy szervezetek számára volt elérhető, megerősíti és hihetetlen hatást gyakorol a kis cégekre. Az emberi erőforrásokkal kapcsolatos innovációk meg fognak jelenni a dolgozók irányításában és javadalmazásában.
A munkastratégia a kiszervezett szolgáltatásokon és az emberi folyamatok automatizálásán fog alapulni. Az állandó teljes munkaidős munka megszűnik, vagy csak a munkaerő körülbelül 10%-ánál fog megmaradni. A munkaszerződéses munkák lesznek az előtérben. Az automatizálás és a digitális platformok a normák vagy egyfajta szabványok lesznek érvényben az új tehetségek elcsábításában. Az alkalmazások és a különféle eszközök figyelmeztetik a szervezeteket, hogy új kapacitásokra vagy készségekre van szükségük a cégen belüli beszélgetések alapján.
A tehetséges emberek bizonyos készségekkel, akikre szükség van, a legmagasabb jutalmat kapják. A munkaszerződések olyan tényezőket tartalmaznak majd, mint a szellemi tulajdon és a munka szabadsága. A munkavállalók önmagukra és saját készségeik hiányosságainak felismerésére és szakértelmük fejlesztésére fognak támaszkodni. Mindenkinek, aki dolgozni szeretne, a fő pillére az önfejlesztés és az oktatás lesz. A teljesítményt rövid távon ítélik meg, így ez a világ a rugalmas és dinamikus embereké lesz, akik gyorsan látható eredményeket tudnak elérni.
A korporációk királyságának kék világa
A markánsan inicializált és integrált kék világban a globális vállalatok állnak a figyelem középpontjában. Ezek egyre erősebbek és befolyásosabbak. Olyan hatalmi szinteket érnek el, mint az államok. Fő céljuk, hogy hatalmukat és befolyásukat felhasználva megvédjék az értékes haszonkulcsokat a versenytársaktól és a piacot felfaló új szereplőktől.
Megkezdődik a harc a legtehetségesebb munkaerőért a munkaerőpiacon. Nekik saját ügynökeik lesznek, akik szakmai karrierjüket képviselik és irányítják. A tehetségvadászok és menedzserek fejlett mérőszámokat fognak használni a jövőbeli tehetségigények előrejelzésére, valamint a teljesítményproblémák mérésére és előrejelzésére, valamint a teljesítmény optimalizálására.
A dolgozókat kategorizálják, és a szupermunkások kis csoportjait, akik technikákkal és berendezésekkel maximalizálják termelékenységüket, ennek megfelelően jutalmazzák. Az emberek túlnyomó többsége meg fog küzdeni egy ideiglenes állásért. A cégek átveszik a gyermeknevelési, idősgondozási, egészségügyi és hasonló szolgáltatásokat, amelyek korábban állami vagy egyéb forrásból származtak. Azok számára, akik nem dolgoznak majd, sokkal nehezebbek lesznek ezek a szolgáltatások. A dolgozói karrier a személyes, egészségügyi és teljesítményadatok megszállott, valós idejű nyomon követéséhez való hozzájárulásból is áll. Orwell ezen most elmosolyodott volna. Az erős egyének, akik képesek ellenállni az állandó nyomásnak és stressznek, nagyon jól lesznek megjutalmazva. Még ha egy kicsit félelmetes is ez a világ, bátran kijelenthetjük, hogy az egyik lábunkkal már ott járunk.
A vállalatok ember iránti érdeklődésének zöld világa
A munka világának ebben a változatában az alap a kollektivitás és az integráció, amelyet az erős társadalmi tudatosság igénye vezérel. Nagy hangsúlyt kap a közvélemény reakciója, így a vállalatok részt vesznek az egyre ritkább természeti erőforrások védelmében és a szigorú nemzetközi előírások betartásában. A vállalatok erős etikai és ökológiai programot hirdetnek. Ez a világ az erős társadalmi tudatosság, a környezeti felelősségvállalás és a sokszínűség tisztelete szilárd pilléreire épül. Az emberi jogok és az igazságosság képviselete társadalmi kényszer.
A szervezet vezetési stratégiája az emberek szerepére és viselkedésére épül, ami közvetlenül összefügg a vállalat sikerességével. A szervezetek egy bizonyos „ember és társadalom" státuszt követnek, ahol mindenki a márka őrzőjeként tölti be a marketing, a megosztott felelősség és az adatok kritikai elemzésének feladatait. Egy vállalat akkor sikeres, ha a vállalati kultúra meghatározott.
És ebben a munka világában az alkalmazottaknak be kell tartaniuk a magas szintű etikai normákat, és meg kell érteniük, hogy viselkedésüket és etikájukat komolyan veszik. Teljesítményüket széles spektrumú mérések alapján értékelik. Itt fontos a munka rugalmassága és a társadalmilag hasznos projektekben való részvétel támogatása. A mottó az, hogy tisztességesen bánjunk az alkalmazottakkal értékelésük, fejlődésük és munkakörülményeik tekintetében.
Egy sárga világ, ahol az emberek az elsők
A sárga világ a kollektivizmus egy darabja egy széttagolt világban, ahol az alkalmazottak és a vállalatok nagyobb értelmet és relevanciát keresnek. Az emberséget nagyra becsülik. Bizonyos értelemben az emberek rugalmasságot, autonómiát és kiteljesedést találnak, amikor olyan szervezeteknél dolgoznak, amelyek erős társadalmi és etikai elvekkel rendelkeznek. A fő beteljesülés a közjóhoz való hozzájárulás.
Ennek a munkaközösségnek a stratégiája a cégvezetők, a kollektíva vagy a munkáscéhek által átvett alapvető funkciók irányítása. A méltányos díjazás fogalma dominál. A szervezetek és a dolgozók tiszteletben tartják egymás szükségleteit és képességeit. Egyrészt a technológia és az automatizálás, másrészt az emberiség és az egyéniség közötti konfliktusok általában a másik javára oldódnak fel. Ebben a világban nem valószínű, hogy a vásárlók behódolnak az automatizálásnak, és a vállalatok embervezetői opciókat kínálnak az önvezető taxikhoz, vagy úgy címkézik a termékeket, hogy azokat nem gépek, hanem emberek gyártják. Az emberi erőforrás az automatizálás, a robotika és a mesterséges intelligencia fölött lesz. Ahogy ma egy kézzel készített terméknek van bizonyos értéke, úgy lesz értéke a jövőben az emberi munkás által készített terméknek, szolgáltatásnak is.
Kicsit ijesztő, de be kell látnunk, hogy ezek az események valóban valóra válhatnak. A jövőt köd borítja, és minden elképzelés 100%-ban megtörténhet, vagy meg sem valósul. Ez csak négy vízió arról, hogyan dolgozhatnánk 10 év múlva. Talán néhány év múlva a munka világa teljesen más lesz, mint ezek az elképzelések. A mesterséges intelligencia és az automatizálás teljes mértékben bekerül a munka világába, és az emberi tényező megküzd minden állásért. Az ellenkező forgatókönyv is előfordulhat, hogy az emberek józanul közelítenek a technológiákhoz, és teljes mértékben irányítják azokat, így az első forgatókönyv soha nem valósul meg.
A válaszok ma pusztán hipotetikusak. Ám ha különböző forgatókönyveket képzelünk el, és lépéseket teszünk a tervezés érdekében már ma, előnnyel nézhetünk szembe a munka jövőjével kapcsolatban.