Tipográfia és annak megértése

Nyomtatáskor nemcsak a minőség és a kihasználtság, hanem a nyomtatott dokumentumok helyes szerkesztése is fontos. Egy jól megválasztott betűtípus is hozzájárul ehhez. Ezzel és a teljes grafikai tervezéssel kapcsolatban a tipográfiát alkalmazunk. Mi is pontosan a tipográfia, hogyan alakult ki és mihez járul hozzá a nyomtatásban?

A tipográfia mindenütt jelen van. Benne van az olvasott könyvekben. A weboldalakon is, ahol szörfözünk. Ez mindennapi életünk része. Reklámtáblák, utcatáblák, napilapok, különféle termékek csomagolása. Itt mindenhol a tipográfiával találkozunk.

Annak érdekében, hogy olyan dokumentumokat hozzunk létre, amelyek nemcsak olvashatók, hanem esztétikailag is tetszetősek, be kell tartanunk bizonyos tipográfiai elveket. Ezek a dokumentumok grafikai tervezésének kérdéseivel foglalkoznak. Megfelelő betűtípust(font) használ, és egyedi karaktereket rendez, a bekezdéseket elfogadható formába kezeli a szöveg olvasásához. Alapvetően a szöveg stílust ad a jobb elfogadhatóság érdekében. Beszélhetünk egy bizonyos betű dizájnról.

Gyakori betűtípusok

Mindannyian ismerjük a leggyakrabban használt betűtípusokat, annak ellenére, hogy nem kell tudnunk a nevüket. Egyszerű dokumentumokhoz használják őket. Klasszikus megjelenésűek, és alkalmasak szabványos projektekhez. A betűtípusokat ilyen módon talpas (serif) és talpatlan (san-serif) betűkre osztjuk. Ez valójában az egyik döntés, amely a betűtípus kiválasztásakor vár Önre.

Talpas betűtípus

Ezt a betűtípust serif betűtípusnak is nevezzük. Ez egy betűtípus, amelynek vonásai serif -ek (láblécek) által fejeződnek be. Ez a betűtípus a leggyakoribb dokumentumok első számú választása. Ennek fő oka a nyomtatott dokumentumok, könyvek, magazinok és újságok nagyon jó olvashatósága. A standard serif betűtípus a következőket tartalmazza: alap betűtípus (Times New Roman), italica (dőlt), kis nagybetűk, félkövér és közepes félkövér. Mindezek az elemek együtt alkotnak hierarchiát és kontrasztot a betű kialakításban.

Talpatlan betűtípus

A sans- serif a betűtípus rajzváltozata, vonásokkal, serifek nélkül. A Sans serif betűtípusok nem rendelkeznek talpakkal. A serif egy kis dekoratív vonás a levél fővonásainak végén. A serif nélküli betűtípusok tisztábbak és modernebbek, mint a serif betűtípusok. Könnyebben olvasható okostelefonok, táblagépek és monitorok kijelzőjén.

Betűtípus kiválasztása

A betűknek valamilyen módon saját nyelvezetük van. Lehetnek alkalmi vagy semlegesek hatásúak, lehetnek egzotikusak vagy grafikusak. Ezért fontos átgondolni a szöveg tartalmát, majd ehhez kiválasztani a megfelelő betűtípust. Alapértelmezés szerint a nyomtatott dokumentumokhoz bizonyos méretet és sorközöket használnak.

Betűméret

Digitális formában és minden, ami olvasható lesz a monitoron vagy a kijelzőn, 12–16px képpont méretű. Érdemes ellenőrizni, hogy az ilyen méretű betűtípusok hogyan jelennek meg a különböző eszközökön. Általában a betűméret az alapvonal és a felső sor közötti betű méretét jelenti.

Betűvastagság

A betűvastagság viszont meghatározza a graféma világosságát vagy sötétségét, amely a szöveg kijelzésére szolgál a hozzárendelt betűcsalád többi betűtípusához képest.

Betűtípus nyújtása

A betűfeszítés mutatja a szöveg megjelenítéséhez használt graféma szükséges nyújtását vagy szűkítését, a hozzárendelt betűcsalád többi betűkészletéhez képest.

Az alapvonal lényegében a láthatatlan sor, amelyen a szöveg található. A tervezésen belül az alapvonal fontos specifikáció a szöveg és az elem közötti függőleges távolság mérésekor.

Betűváltozat

A betűtípusváltozat fontos a szöveg megjelenítéséhez normál kisbetűvel ("minuskuly"), vagy kicsinyített nagybetűk (kapitálky), esetleg nagybetűk (majuskuly) használatával. Egy adott betűtípus (font) lényegében csak kis- és nagybetűket tartalmazhat.

Metszet

A betűtípus metszete határozza meg, hogy a szöveg normál, félkövér vagy dőlt betűvel jelenik meg. A betűtípus minőségét aszerint ismerjük, hogy külön -külön halmazokat készített -e az egyes alcsoportokhoz. A normál betűtípust, a dőlt betűtípust, a félkövér betűtípust leggyakrabban külön fájlokba helyezik. A normál metszet, a félkövér metszet a szöveg egy részének kiemelésére vagy megjelölésére szolgál. A dőlt betűtípus (italika) egy betűkészlet, amelynek bizonyos dőlésszöge 10-20 fok. A szabványos dőlt betűtípus az alap betűtípustól függetlenül készül. Az egyes szövegek vagy azok részének megjelölésére szolgál (pl. Idézetben, megjegyzésben stb.). A dőlt és a félkövér betűmetszet kombinációja is létezik.

Célszerű kombinálni a betűtípusokat

Elvileg követhetjük azt a régi jó szabályt, hogy a kevesebb néha többet jelent. A túlsok különböző betűtípus zavaróan hathat. Ezt a szabályt  követni kifizetődő, még akkor is, ha úgy dönt, hogy több betűtípust használ a tervezésnél. A legjobb, ha ezt egy vagy legfeljebb két betűtípusra korlátozza. Másrészt az ellentétes betűtípusok jól kiegészítik egymást. A nagyobb kontraszt érdekében különböző vastagságú, méretű és metszetű betűtípusok használhatók.

Ez érdekes betűtípus -kombinációkat hozhat létre, például:

sans-serif betűtípusok + serif betűtípusok

rövid + hosszú

kicsinyített nagybetűk + kisbetűk

rendes + italica

dekoratív + egyszerű

Mely betűtípusokat kell kerülni

Van néhány iránymutatás is a választásnál vagy inkább javaslat, hogy milyen betűtípusokat kellene elkerülni. Ezek a Comic Sans, Curlz és Papyrus betűtípusok. Elméletileg nincs semmi baj ezekkel a betűtípusokkal, de már elavultak. Ezért alaposan gondolja át, hogy melyik betűtípust használja.

 Tartalmi hierarchia

A hierarchia arra irányítja az olvasó figyelmét, hogy mi a legfontosabb. Más szavakkal, különböző hangsúlyozási szinteken kíséri a szövegen keresztül. A hierarchia felépítése egyszerű. Mindössze annyit kell tennie, hogy eldöntse, mely elemeket vegye észre először az olvasó, és emelje ki őket. A magas szintű tételek általában nagyobb méretűek, vagy valamilyen módon különböznek a többi szövegtől.

Ki befolyásolta a tipográfia történetét

A tipográfia történetéből, amely 1420 -ig nyúlik vissza, megemlíthetjük Nicolas Jensont. Kicsivel később már Claude Garamond francia tipográfus alkotott maradandót. William Caslon, John Baskerville, Firmin Didot, Giambattista Bodoni tipográfusok követték az olasz tipográfust. A 19. században Jan Tschichold, Emil Ruder, Hermann Zapf, Mattew Carter és Vincent Connare voltak a tipgráfia fejlesztői. Az utbbi a Trebuchet betűtípus és a népszerű Comic Sans szerzője volt.